Négy kutya, azaz hogy lettem nagy családos

Kedves Olvasóm!

Aki nyomon követi az írásaimat, és összeszámolja a kutyákat, az  azt veszi észre, hogy négyen vannak.
Nem téved- a három kutya a múlté!
Most két éve egy ismerősöm kimentett egy Német Juhász-t valami őrző-védő bandától ( elnézést kérek azoktól akik ebben a műfajban rendelkeznek saját állattal és tisztességesen bánnak velük- tudom, hogy a többség ilyen!)
Nem akarom részletezni a kutya hölgy fizikai és lelki állapotát, elég legyen annyi, hogy egy évre volt szüksége hogy remek kondícióba kerüljön. A lelkiek, hát igen, Ő egy nagyon vidám, lelkes, jó indulatú állat, aki nem igen szeret Tőlem messzebb lenni mint 10cm.
A farok kergetés az egyedüli dolog, ami most már csak akkor jön elő, ha el kell mennem otthonról, de bízom benne, hogy idővel és sok türelemmel ezt is tudjuk korrigálni. (Amikor hozzám került, a napi pörgések száma végtelen volt.)
A többi kutyával jól elvan, bár kisebb-nagyobb súrlódások elő szoktak fordulni. Kezdetben nem volt tisztában a saját erejével-úgy láttam, de ahogy szemmel láthatóan is összeszedte magát (fizikailag és elkezdett szép tartással mászkálni-önbizalom)  akkortól kezdtek a falkában elfoglalt helyek felcserélődni.
Néha elég nagy csatazajjal jártak a "székfoglaló" menetek, nem szóltam bele addig, amíg a legyőzött félre a többiek nem próbáltak rámenni.
Meglehetősen  nehéz volt azt a pillanatot kiválasztani, amikor:
 - a győztes, mindenki előtt ( a másik három kutya)
nyilvánvalóvá tette a győzelmét.
- Ha korábban lépek közbe, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a kutyáim számára még nem bizonyított eléggé, hogy az, aki feljebb akar kerülni a rangsorba, tényleg "rendesen elpáholta azt, amelyiknek a helyét óhajtja.
Tehát meg kellet állapítanom számukra mikor  egyértelmű ki az erősebb,  és csak akkor beleszólni.
Ezt leírni kicsit egyszerűbb, mint adott pillanatban döntést hozni.  Szerencsére sikerrel jártam, igaz  minden tekintélyemet latba kellet vetnem.
Talán durván hangzik, hogy hagytam a kutyáimat -akik számomra a legfontosabbak- verekedni, sőt néztem Őket, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy ezeket a meccseket Ők így is-úgy is lejátsszák, tehát nagyon szerencsés, hogy éppen otthon voltam és a "garázdaságot"  meg tudtam akadályozni. (A vesztes cincálása a többiek részéről)
Én úgy adtam a tudtukra, hogy megértettem a rangsor megváltozását,  hogy az etető tálak sorrendjét meg.változtattam.
Ők is nyugtázták, így az étkezéseknél, mindenki a tányérja előtt állva.várja, hogy megkapja az adagját.
Számomra mindég lenyűgöző, hogy megfigyelhetem ahogy a nemesítések és a "háziasítás"  óta eltelt időtlen idő dacára Ők még mindég a farkasoknál tapasztalható szabályokat követik.
Remélem segít ez a bejegyzés azoknak, akik "új kutyát" visznek haza, és még nincsen tapasztalatuk több állat együtt tartásában.
Ki kell jelentenem, hogy minden tudományosságot nélkülöz a cikkem, viszont rengeteg, a témával foglalkozó könyvet olvastam el. És persze, nem utolsó sorban, a saját kutyáim tanítottak meg, rengeteg dologra!
Köszönöm nekik, és boldogan okulok a továbbiakban is!
Sajnos nincs olyan képem amin egyszerre mindegyikük rajta van, mert "valaki" biztos kiballag, a látótérből, mire kattintok.

Közeledik a Tavasz

Itt az ideje elkezdeni átnézni a cserepeket, kiválasztani azokat a növényeket melyeket át akarunk ültetni.
Az esetek túlnyomó többségében mindannyiunknál akad megfelelő méretű cserép, de ha nem, már március elején elkezdik feltölteni a Kertészeti Árudákat és a Gazdaboltokat is Én ilyen  helyeken szoktam vásárolni.
Célszerű gondoskodni a megfelelő mennyiségű és minőségű  virágföldről is. Én az általános illetve a "savanyú" földeket szoktam használni, laza szerkezetű, jól eldolgozhatót, amihez perlitet is adagolok..
Ahogy a nappalok hosszabbodnak,úgy kezdenek a növények hajtani, szinte tapinthatóvá válik az élet pezsdülése a télikertben.  ( A télikertem tulajdonképpen egy jó nagy ablak párral rendelkező előtér, ahol 10-14 C fok van).
Miután a fenti kellékekről  gondoskodtam, el is kezdem az átültetéseket. Tanulva az előző évekből, a Tavasz egyik napról a másikra szakad a nyakunkba, és akkor kapkodhatunk össze-vissza. Azokban az években amikor megvártam a március, mondván akkor van tavasz, se a dézsás növények nem voltak felkészítve kellőképpen, se a kert, az elkövetkező nyári időszakra mert minden munka összetorlódott.
Fontosnak tartom, nem csak szép, egészséges növényekkel körülvenni magunkat, hanem azok "csomagolására" is odafigyelni.
Én például pár éve mindent megpróbálok fehér cserepekbe ültetni, mivel a ház fehér, és a terasz párkány felé néző része egészen sötét bordó.
Így jól érvényesül a zöld lomb, a fehér cserepekben. A legegyszerűbbeket szoktam venni, könnyű pótolni, ha szükséges, és elfogadható áron lehet hozzájutni.
Sokan kaspókat használnak, hogy ne látszódjon az egyszerű kertészeti ültetőcserép. Én nem vagyok híve a kaspóknak több okból.: Először is egy nagy állomány kaspóba rakása bődületes pénzbe kerülne, és ha szükséges még egyszer, nem fogsz kapni ugyan olyat.
                                      Másodszor akinek nagy állománya van, (sőt szerintem azok sem akiknek 2-3 növénynél több van) nem fogják naponta -talán többször is locsolás után minden egyes cserepet kiemelni a kaspóból és megnézni van-e benne pangó víz,és kiönteni ha van.
                                     Harmadszor, szerintem a növénynek kell a fő díszítő értékkel rendelkezni, és nem a "csomagolásának".
Ajánlom, hogy vegyük elő a tavalyi évi "tapasztalatok" jegyzeteinket, és már most kezdjük el megtervezni, melyik növénynek hol legyen a helye nyáron.
Figyelembe kell venni a szél irányt, ( honnan szoktak lerepülni a cserepek), mikor és meddig süt a nap adott helyre, illetve az elkövetkezendő időszakban várhatóan milyen magas és terebélyes lesz az a növény, el fog-e ott férni.
Remélem Ti  tavaszi készülődésekhez is segítséget nyújtottak a fenti gondolatok.
Jó munkát mindannyiunknak!
                                 

.